Szeretettel köszöntelek a Poézis - poéta közösség közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Poézis - poéta közösség vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Poézis - poéta közösség közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Poézis - poéta közösség vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Poézis - poéta közösség közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Poézis - poéta közösség vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Poézis - poéta közösség közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Poézis - poéta közösség vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Csukd be az ajtót.kulcs sem kell,ha elhagysz, ennyi!
Világtalan vagyok nem várok már többé más senkit .
Vak vagyok állam a térdemen, magamba zárkózott.
Igazán nem tudom, vajon beteg vagyok, vagy halott?
Vakként létezem, és az én világom színtelen.
Tudod Uram, nincs ennél szomorúbb történet,
Mert volt egyszer egy ember egy helyen,szívemben
Jól megvoltunk, de túlságosan hamar ért véget.
Nem tudott a barátom lenni, önmagán túllépni,
Egy őszi éjjel gyötrődve kifakadt a kelevény,
Kínlódva, de azt tettük, amit tennünk kellett,menni.
Az őszinte szó bénít s körülöttem hideg neonfény.
Vak a sötétben, a fény s színeim eltűntek, most a szobám rideg.
A vak ember is sír, Uram, te tudod, mélyből tőr fel mint a karszt vizek
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó bejegyzések:
inkább kutyám lenne
Az idő élén
Meditatív elégia
Radnai István: Ablak