Szeretettel köszöntelek a Poézis - poéta közösség közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Poézis - poéta közösség vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Poézis - poéta közösség közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Poézis - poéta közösség vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Poézis - poéta közösség közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Poézis - poéta közösség vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Poézis - poéta közösség közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Poézis - poéta közösség vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
13 éve | H Éva | 2 hozzászólás
azt álmodtam, nem volt
kabátomon száz folt,
sőt egyetlen egy sem,
büszke délceg léptem
koppant az úton
mert azt nem is mondtam:
volt két izmos lábam,
nem seregélyt vártam
kiszikkadt mezőn
- simít fényözön -
nézem fenn az égen
madarak röptében
- milyen ismerős! -
majd szemem megrebben,
szívem összerezzen,
vagyis csak rezzenne
ha egyáltalán lenne
- hátamban karó,
és akárhogy tagadnám
ez itt a való! -
13 éve | H Éva | 0 hozzászólás
párologni kezd az éj fala,
mikor mögé szökik a fény,
pajkos szikráit szerteszórva,
magát lelkembe simítja
néha még égre tör a láz,
szemünkbe csillan napfény selyme,
akkor lángot vet a parázs,
szívünkre borul vágyunk leple
néha még kézenfog a bánat,
néha még köd üli a tájat,
ám szemem távolba néz
s szívem dobbanni kész
(csak fátylas hajnalon
von magához a fájdalom -
- mikor gyanútlan álmodom)
|
|
|
13 éve | H Éva | 4 hozzászólás
tenyerem vonalába símulva
ott lapul még a mosoly,
mi rá arcodról tapadt
- s én utánad küldtem titokba'
hogy te se légy annyira komoly -
álmomból ennyi maradt
(tőled fakadt kis emlék)
hisz itt voltál nemrég
- ideálmodtalak -
13 éve | H Éva | 2 hozzászólás
rozsdás drót tartja össze
a napok széthullni készülő hadát,
de éjemet a képzelet
rózsás szalagja fonja át
13 éve | H Éva | 0 hozzászólás
Érzem, közel az ébredés
a sötétből iramodva
tör elő a létezés
(a rozsdás síneken)
s zaja oly idegen
a valóságba beleszövi
neszeit az álom,
függök pókfonálon,
pillangószárny zizzen
az illatos légben,
hullanak új szavak
s már lelkemen acélfonat
- elfut az álomvonat,
csak rideg való marad.
(bádogvilágomra savas esőt
könnyez az Isten,
hisz jobb dolga nincsen)
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás